Csámm!

Nem csinál az ember mindennap nyulat. Pedig, hogy őszinte legyek, semmi különleges nincs benne. Nagyon finom és ennyi, csámm. Cserébe véleményem szerint legalább egyszer ki kell próbálni! És annyira sajnos nem vagyok nagy anatómiában, hogy értsem, mit keres a gerincek mellett a két lebeny, ami szerintem konkrétan olyan, mintha a nyúlnak szárnyai lettek volna. Viszont az is finom volt.

Elkészítés (fejenként)

1 nyúlgerinc

2 gerezd fokhagyma

tej, fűszersó, bors, kakukkfű (vagy rozmaring)

A nyúlgerincet picit lezsíroztam, aztán bepácoltam fokhagymás tejbe, majdnem egy teljes napra. Annyi tejet öntöttem a húsra, hogy ellepje. Egy nap után leöntöttem a tej nagy részét (a fokhagymát nem!), a húst jól befűszereztem, és nagy lángra beraktam a sütőbe, alufóliával lefedve. 30 perc után levettem a fóliát és vajdarabkákat tettem a hús tetejére, aztán visszatoltam a sütőbe még 30 percre.

A nyúl rozmaringgal is finom kakukkfű helyett, csak annak adagolásával óvatosan bánjunk, mert nagyon intenzív ízű fűszer.

Köretként 400 g mirelit zöldbabot vajon megpároltam 1 lilahagymával, sózva természetesen. Azt kell mondjam, hogy teljes volt az összhang a nyuszival.

Figyelmeztetés: ez a süti mindennél édesebb! Emiatt alig bírtam Dave-et visszatartani attól, hogy megegye a teljes tepsinyit egy ültőben. Mondjuk tényleg finom, de a cukorsokk mellett a következő gondolatom az, hogy egy falatka brownie vajon hány futópadon eltöltött óra alatt dolgozható le. Ennyire persze nem vészes, de a figyelmeztetést vegyük komolyan, kéremszépen.

Nos, ez egy kísérlet volt, ami szerencsére bejött, ugyanis nem szoktam hasonló ételeket enni, pláne nem elkészíteni. Danival és Gáborral tegnap vas partit tartottunk, azaz sok olyan ételt ettünk, aminek a vastartalma magas. Szoktunk ilyen tematikus esteket tartani, eközben pedig éreztük, ahogy löketet kap minden egyes hemoglobinunk. Ugyanis, ha nem tudtátok volna, pl a hüvelyesekben és a vörös húsokban magas a vasszint. Fontos, hogy az embernek legyenek teljesített céljai :) Viszont fényképet nem készítettem, ugyanis bármilyen finom is lett a chili con carne (azaz csilis bab), sajnos úgy néz ki, mint a kutykaja - nekem legalábbis nem sikerült úgy tálalnom, hogy kicsit is gusztusos legyen. Sajnálom. A recept alapja Jamie Olivertől származik.

Elkészítés (4 adag)

1 vöröshagyma

1 gerezd fokhagyma

1 sárgarépa

negyed gumó zeller

1 piros húsú paprika

1 tk csilipor (illetve ezt ízlés szerint)

1 tk őrölt kömény

1 tk fahéj

só, bors

1 lencse konzerv

1 kukorica konzerv

1 vörösbab konzerv

2 hámozott és darabolt paradicsom konzerv

30 dkg darált marhahús

A zöldségeket összevágjuk apróra, és egy kis olajon, folyamatos keverés közben addig pároljuk, amíg meg nem puhulnak. Közben hozzáadjuk a fűszereket is. Ekkor adjuk hozzá a konzervzöldségeket (nem kell lecsöpögtetni), a szétmorzsolt marhahúst, és főzzük, főzzük, amíg az egész nem lesz puha, és el nem fő a leve majdnem teljesen.

Tálaláskor nagyon finom joghurttal és friss petrezselyemmel a tetején. Köretként pedig rizst, krumplit, de akár kenyeret is adhatunk hozzá. Mi ez utóbbival ettük, isteni volt, de fotó továbbra sincs :)

A tarte Tatin (ejtsd tart taten) az egyik kedvenc sütim, Anya szokta sokszor csinálni, és ő egy francia barátnőjétől tanulta. A süti ugyanis francia eredetű, a hagyomány szerint a Tatin-nővérek találták ki. Az eredeti az almás verzió, én azt is szeretem a legjobban, de pl körtével, szilvával is nagyon finom. Tegnap itt volt nálam Dani és Gábor, akikkel sikerült egy teljes tepsinyi sütit elfogyasztani, ezért bátorokodom közhírré tenni a receptet és a fotót is :)

Elkészítés

a tésztához:

• 250 g liszt
• 125 g vaj
• víz, só

5 dkg cukor, vaj

6 alma

A magasabb falú tepst rátesszük a főzőlángra, és összeolvasztunk benne egy kanál vajat 5 dkg cukorrral és egy pici vízzel. Közepes lángon folyamatosan kevergetve addig főzzük, amíg a cukor karamellizálódik. Ez egyik pillanatról a másikra fog hirtelen bekövetkezni, ezért kell folyamatosan keverni, hogy oda ne égjen. Amikor már picikét barna a cukor, jobb, ha azonnal levesszük a lángról. Egyenletesen eloszlatjuk a tepsiben a karamellt, és a meghámozott, félbevágott almákat a közepükkel fölfelé belerakosgatjuk.

A lisztet a vajjal és a sóval összemorzsoljuk kézzel, és annyi vizet öntünk bele, hogy a tészta jól gyúrható legyen, de ne folyjon, ez kb fél-egy decit jelent. A kész tésztát kinyújtjuk, és rátesszük az almákra úgy, hogy teljesen befedje őket, ráadásul a széleken is nyomkodjuk le, hogy "légmentesen" záródjon. Fedjük be a tepsit alufóliával, és tegyük be a sütőbe nagy lángra. kb 30 perc után, amikor már teljesen megpuhult az alma, vegyük le az alufóliát és még süssük kb 15 percet. A tésztának nem kell megszineződnie, csak már ne legyen puha.

Ha kész van, vegyük ki a sütőből és hagyjuk picit hűlni. Ha már meg tudjuk fogni a tepsit, akkor fordítsuk ki fejjel lefelé egy tálcára, azon tálaljuk.

Ismét egy nagyon egyszerű, de annál rafináltabb ételt mutatok be, méghozzá a quiche-t (ejtsd kis), leánykori nevén quiche lorraine-t. Az eredeti tölteléket kb csillió módon lehet megváltoztatni, a lényeg úgyis a tészta és a formátum. Ez a spenótos verzió pedig annyira jó lett, hogy Nórinak is nagyon ízlett, aki pedig saját bevallása szerint nem szereti a spenótot. Az apropó egyébként a készítésnél az volt, hogy maradékokat felhasználjak, és persze hogy kipróbáljam az új sütőformámat - mindkettő check.

Elkészítés

tészta

• 25 dkg liszt
• 25 dkg vaj
• 1 tojás sárgája
• csipet só

töltelék

• 1 mirelit spenót (turmixolt és leveles is lehet)
• 6 szelet-8 bacon
• tej, tejszín
• só, bors

reszelt sajt

A tésztához összegyúrjuk a lisztet és a vajat, először a két kezünk között morzsolgatva minél kisebb darabokra, aztán beleütve a tojás sárgáját (plusz a sót) rendesen is. Ez eltart egy kis ideig, de végül össze fog állni rendesen. Hagyjuk pihenni hűtőben minimum egy órát, aztán lapítsuk ki kerekre, és egy kerek tortaformába simítsuk bele. Ne legyen vastagabb fél centinél, viszont a forma szélére is húzzuk fel a tésztát. Ezt így tegyük be előmelegített sütőbe nagy lángra 10 percre, aztán vegyük ki.

Közben a bacon szeleteket vágjuk fel gyufaszál vastagságú darabkákra, és pirítsuk meg egy serpenyőben. Ha kész, óvatosan merjük ki a bacont, a kisült zsírba pedig tegyünk lisztet, amennyit felvesz. Picit azt is pirítsuk, és közben folyamatosan, apránként adjunk hozzá tejet. Egyszerre mindig csak keveset, különben csomós lesz. Ha már rendes szósz állagot kaptunk, akkor öntsük bele a felengedett spenótot és a bacont. Forraljuk össze, öntsünk hozzá tejszínt, és sózzuk-borsozzuk ízlésünk szerint. A masszát öntsük rá a félig sült tésztára, de az a szélénél ne buggyanjon túl. Végül ezt toljuk be a sütőbe megint, és kis lángon süssük 20-30 percet.

A tetejére reszelhetünk sajtot is, de azt jobb menet közben rárakni, hogy ne égjen szét teljesen.