Csámm!

A legjobb leves a forró nyári estékre, már csak azért is, mert nem kell sokáig főzni. Ha valakinek van türelme és kedve, akkor sokkal jobb hüvelyes zöldborsót venni, és kézzel fejteni, így a legfrissebb.

Elkészítés

• fél kg zöldborsó
• 2 leveskocka
• 2 ek friss mentalevél
• 1 főzőtejszín

A borsót feltesszük főni kétszer annyi vízzel, amíg meg nem puhul. Ha már forr, bele lehet tenni a leveskockákat, valamint 1 ek apróra vágott mentát. Ha megpuhult a borsó, mehet bele a maradék menta, és lehet turmixolni a levest krémesre. Ekkor adjuk hozzá a tejszínt, és még egyet forraljunk rajta. Be vele a hűtőbe, hidegen tálaljuk, nagyon frissítő.

Véleményem szerint ez minden idők legfinomabb lekvárja. De tényleg.

Elkészítés

• 1 kg málna
• 750 g magozott meggy
• cukor ízlés szerint
• zselésítő
• 1 citrom leve

A gyümölcsöket feltesszük főni, a zselésítőt pedig az utasításoknak megfelelően adagoljuk. Általában azt szokták mondani a receptek, hogy annyi cukrot kell használni, ahány kg gyümölcsöt használunk, de szerintem az teljesen irreális. Én ehhez a mennyiséghez nem használtam többet 20 dekánál, de inkább kóstolgassuk, hogy elég édesnek találjuk-e már a lekvárunkat.

Forraljuk 5 percig a gyümölcsöt folyamatos keverés közben, aztán turmixoljuk össze kicsit. Én jobb szeretem, ha darabos marad a lekvár, de persze teljesen is lehet mixelni. Még forrón töltsükk nagyon alaposan elmosott üvegekbe, celofánt a tetejükre, dunszt, csámm.

Friss eperből a legfinomabb, érdemes belőle eltenni télire is. De ha ez nem történt meg, akkor végülis mirelit eperből is meg lehet csinálni. Ez az adag most frissen készült, egy ebédhez, kacsamell mellé. Nagyon ritkán szeretem, ha a hús mellé édeset adnak, ez most egy ilyen alkalom volt.

Elkészítés (2 főre)

• 15 dkg nagyon apróra vágott eper
• só, bors
• 1 ek balzsamecet

Az epret felteszük egy edénykében főni, közben pedig gyakran kevergetjük, hogy ne égjen oda. Hozzáadjuk a balzsamecetet, ettől a kevergetés közben jobban pépesedik, ami sokkal jobbá teszi a chutneyt. Ha nagyobb adagot csinálunk, persze turmixolással is ki lehet váltani a nagyon apróra vagdosást (az ecetet nem), de kis adagnál szerintem nem éri meg. Óvatosan sózzuk és borsozzuk a pépet, és pár perc forralás után, ha elnyerte a nekünk tetsző állagot (tehát ne legyen folyékony), már kész is van.

Ha el akarjuk tenni, akkor még forrón töltsük nagyon alaposan elmosott üvegekbe, celofánozzuk le, és mehet a dunsztba pár napra. Ha viszont azonnali felhasználásra szánjuk, akkor tegyük kicsit a hűtőbe, hogy lehűljön, így jobban kijönnek az ízek. Azért is kell a chutneykat óvatosan fűszerezni főzés közben, mert a legtöbb fűszert nem érezzük igazán, csak ha már legalább szobahőmérsékletűre hűlt. A sót lehet érezni, azt beállíthatjuk még a főzés alatt, de inkább kevésbé érezzük pont jónak azt is, csak a biztonság kedvéért.

Mint már elmítettem, húsokkal kiváló, de sós kekszet is lehet bele mártogatni.

Végtelenül egyszerű és sokféle módon variálható desszert.

Elkészítés (4 adag)

• 2 dl tej
• 1 konzervnyi kókusztej (200 ml)
• cukor
• 2 ek keményítő

A tejet és a kókusztejet feltesszük főni, és annyi cukorral ízesítjük, amennyire édesen szeretnénk a pudingot. Ha gyöngyöznek már a tejek, akkor óvatosan belekeverjük a keményítőt, amit előtte egy kis tejben elkevertünk. Közben folyamatosan keverjük, nehogy összecsomósodjon. Addig keverjük, amíg krémes nem lesz, utána kitöltjük tálkákba vagy poharakba és betesszük a hűtőbe, amíg teljesen meg nem szilárdul a puding.

Tálalás előtt a tetejére tehetünk egy csomó mindent, piros gyümölcsöket, mangót, őszibarackot stb. Egészen finom villával összezúzott banánnal, aminek a tetejére egy icipici szerecsendiót reszelünk.

Természetesen ez a leves bármilyen lencsével működik, de a currys íz szerintem a legjobban a vöröshöz illik. Egyébként ez sokkal hamarabb meg is puhul, nem is muszáj beáztatni előtte.

A leves nagyon gyorsan és könnyen megvan, és lehet vele akár villogni is, mert különleges íze van.

Elkészítés

• 1 közepes fej hagyma
• thai currypaszta (ázsiai boltokban lehet kapni, ha mégsem kapunk, sima currypor is jó)
• 500 g vöröslencse
• 1 konzervnyi kókusztej (200 ml)
• balzsamecet

Az apróra vágott hagymát kis olajon megpirítjuk és belekeverjük a currypasztát. Mindegy, hogy zöldet, sárgát vagy vöröset használunk, attól függ, hogy szeretjük-e az erőset vagy sem (a vörös a legerősebb). Ajánlom, hogy először 1-2 evőkanálnyit keverjünk bele a hagymába, aztán később még lehet tovább ízesíteni, ha kell.

Adjuk hozzá a currys hagymához a megmosott lencsét és 1-2 percig pirítsuk tovább, majd öntsük fel kétszer annyi vízzel. Ha forr, adjunk hozzá két leveskockát, ha pedig megpuhult a lencse, akkor óvatosan turmixoljuk le az egészet, amíg teljesen krémes nem lesz. Ekkor keverjük bele a kókusztejet, ami persze helyettesíthető sima főzőtejszínnel is, csak akkor nem lehet a levessel annyira villogni. Még egy forralás és kész is, illetve most lehet még adagolni a currypasztát, ha nem volt elég.

Tálaláskor opcionálisan csepegtethetünk a leves tetejére egy pár csepp balzsamecetet.